Mintegy 4,8 százalékkal növekedtek az elmúlt év első felében a hazai termőföldárak az egy évvel korábban mért, stagnálást jelentő 0,5 százalékos áremelkedés után - derül ki az FHB Bank közelmúltban publikált termőföldindexéből. A pénzintézet szerint 2010-ben a gazdasági-pénzügyi válság miatti „hitelszűke” a földpiacon kiváráshoz vezetett, tavaly azonban a mezőgazdasági szereplők többletjövedelmeiket már ismét azonnali földvásárlásokba fektették, így folytatódott a földpiacon „az új remények korszaka”.

A bank elemzésében leszögezi: a külföldiek földvásárlásait tiltó hazai moratórium 2014-es lejártáig olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja az uniós előírások szerinti piacnyitást, de hozzájárul a hazai családi gazdálkodók érdekeinek érvényesüléséhez és a Magyarország számára stratégiai jelentőséggel bíró mezőgazdasági szektor versenyképességének növekedéséhez is. A kormány már megkezdte a törvényi felkészülést a moratórium utáni időszakra, és az FHB szerint az új földtörvénycsomag legfőbb eleme a családi gazdaságokról szóló törvény, a „klasszikus” földtörvény és az üzemszabályozási törvény lehet.

Az FHB termőföldindexe a 2000-től 2011 első félévéig rendelkezésre álló, mintegy 900 ezer illetékhivatali adat alapján készült. Annak érdekében, hogy az index a valós piaci folyamatokat tükrözze, csak azokat a tranzakciókat vették figyelembe, amelyeket az FHB értékbecslői hitelesítettek. Az index a ténylegesen mezőgazdasági területként üzemelő területek árváltozását igyekszik mérni, azaz a bank megpróbálta kiszűrni azokat a nyilvánvaló tranzakciókat, amelyek a későbbi belterületesítés reményében, spekulációs célzattal foroghattak. A „szűrések” után a tavalyi tényleges adatbázis csaknem 10 százalékkal bővült, így már több mint 330 ezer adásvételi adatra támaszkodott - közölte a bank.

Az Európai Bizottság 2010. december 20-án engedélyezte Magyarország számára a termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbítását - emlékeztet az FHB. A döntés lehetővé teszi, hogy Magyarország 2014. április 30-ig korlátozza valamennyi jogi személy és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós állampolgárok termőföldszerzését. A hosszabbítás egyik legfontosabb indoka, hogy a moratórium eddig eltelt ideje alatt nem sikerült megszüntetni az egyenlőtlenséget a nyugat-európai és a magyarországi termőföldárak között. Az FHB szerint az elkövetkező három évben a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából fontos feladat olyan hazai szabályozás kialakítása, amely, amellett hogy biztosítja a moratórium lejárata után a piac megnyitását az EU előírások szerint, egyaránt hozzájárul a hazai családi gazdálkodók érdekeinek érvényesüléséhez és a Magyarország számára stratégiai jelentőséggel bíró mezőgazdasági szektor versenyképességének növekedéséhez.

A bank információi szerint folyik a törvényi felkészülés a moratórium lejárata utáni időszakra, mivel a szabályozásnak a lejárati határidő (2014 májusa) előtt el kell készülnie. Az új földtörvénycsomag legfőbb eleme a családi gazdaságokról szóló törvény, a klasszikus földtörvény és az üzemszabályozási törvény lehet - véli a pénzintézet.

Az FHB tapasztalatai szerint a földárak 4,8 százalékos növekedése mellett az adásvételekben nőttek a parcellaméretek: míg például 2000-ben a tipikus tranzakcióban egy 1 hektárnyi terület cserélt gazdát, addig 2011-re ez 2 hektár fölé emelkedett. Az átlagos parcellaméretben e trend még élesebben rajzolódik ki, mivel a bank adatai szerint 2000-ben átlagosan 4 hektár szerepelt az adásvételekben, míg 2011-ben már több mint 12 hektár. A közép-magyarországi régióban a legjellemzőbb a belterületesítésre vagy egyéb tényezőkre spekuláló adásvétel, de ettől függetlenül is kijelenthető, hogy változatlanul e régióban a legdrágább a termőföld - állapította meg a bank.

■