Alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény - döntött a taláros testület.

Az Alkotmánybíróság (Ab) közlése szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A még ki nem hirdetett törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét - húzza alá az indoklás.

Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: a MOSZ véleménye szerint a taláros testület határozata "ellentmondásos és izzadtságszagú". A MOSZ titkára szerint ugyanis az Alkotmánybíróság megismétli Sólyom László köztársasági elnök, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos kifogásait. Filipsz László úgy vélte, ezért nem kellett volna másfél évig várnia a döntéssel az Alkotmánybíróságnak.

A MOSZ titkára közölte: az általa képviselt szervezet azokkal az alkotmánybírókkal ért egyet, akik különvéleményüket fogalmazták meg a határozattal kapcsolatban. Példaként említette Kiss László véleményét, aki - Filipsz László szerint - azt kifogásolta a döntésben, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálta az uniós jogszabályokat, és az alkotmánybíró szerint félő, hogy ez esetleg gyakorlattá válik.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke viszont a döntésre úgy reagált: győzött a jog, és győzött az igazság, az emberek jól jártak, a spekulánsok pedig kiszorultak a piacról. Rámutatott: a Magosz az első pillanattól kezdve egyértelművé tette, hogy ez a törvény sérti a jogbiztonság és a tulajdonos tulajdona feletti rendelkezésének jogát. Ez a jogszabály ellentétes az európai törekvésekkel is. Gazdálkodási szempontból pedig csak egy szűk csoportot tesz kedvezményezetté, nevezetesen: a nagy, tőkeerős vállalkozásokat. Ez pedig ellene hat a vidék fejlődésének.

„Nekünk az volt az álláspontunk és ma is az, hogy a tulajdonosnak a tulajdona feletti rendelkezési jogát nem lehet megkérdőjelezni, különösen oly módon nem, hogy ezt visszamenőleges hatállyal próbálja valaki törvényi úton véghezvinni” - fogalmazott a Magosz elnöke.

Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről szóló törvényt az Országgyűlés 2008 októberében fogadta el. A Single Payment Scheme (SPS), magyarul összevont gazdaságtámogatási rendszerben a támogatási jogosultság és a termelés elválik egymástól. Így a támogatási jogosultság, mint vagyoni értékű jog a termőföldtől függetlenül önállóan is forgalomképessé válik. Az áttérés szükségességét az akkori kormány azzal indokolta, hogy a magyar gazdák közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek, mint a régi tagállamokban gazdálkodók.

A jogszabályt Sólyom László 2008 novemberében az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollra küldte. A kérdéskörrel 2009 februárja óta foglalkozott az Ab, eddig azért nem született döntés, mert nem sikerült többségi álláspontot kialakítani. Az Alkotmánybíróság lassúsága miatt viszont a jogszabályt támogató agrárszervezetek tiltakoztak. Tavaly novemberben 17 agrárszervezet szervezésében 250-300 gazdálkodó demonstrált az Alkotmánybíróság épülete előtt, mielőbbi döntést sürgetve a törvényről. A résztvevők dohányt égettek az épület előtt, kecskét, szamarat vittek a helyszínre, valamint egy lajhárbábut, a lassúság szimbolizálására.

■