Régóta várt adminisztratív könnyítéseket tartalmaz, mégis rendkívül szűk gazdálkodói rétegnek kedvez a helyi termelői piacok szabályozására hozott őszi parlamenti törvénymódosítás - állítják szakértők. A helyi termelői piacok sok településen továbbra is életképtelenek lesznek, mert a változtatások kizárják a vállalkozásokat és a kézműveseket, miközben a kistermelői termékkínálat nem nyújthat megfelelő vonzerőt.

Szakértők szerint hiba volt a legfeljebb negyven kilométeres értékesítési határ megállapítása is, mert „az alföldi szabadföldi paprika-paradicsom, a kecskeméti csengő barack és a mézédes hevesi dinnye soha nem érkezhet meg a Bakonyba”, és a „helyi lakosság a hipermarketekből ezután is holland paradicsomot, spanyol barackot vagy egyiptomi dinnyét eszik majd”.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) az eddig felmért 651 hazai piacból csak 36 kifejezetten termelői besorolásút talált, és utóbbiak számának lényeges növekedése nem is várható. Bár a helyi piacok fejlesztését a Vidékfejlesztési Minisztérium készülő Nemzeti Vidékstratégiája is kiemelten kezeli, szakértők szerint a célok megvalósulása „erősen veszélyeztetett”, a helyi termékeket pedig a magas általános forgalmi adó (áfa) is „legyilkolja”.

Ugyanakkor a helyi termelői piacoknak számos előnyük lenne a hitelesség miatt, mivel a „szintetikus élelmiszerbiztonság egyre gyakrabban végződik kemoterápiás kezelésekben”. Emellett hozzájárulhatnának ahhoz, hogy "az embereket vissza lehessen vezetni a háztáji-házi munkába, ki lehessen szabadítani a kereskedelmi tv-csatornák függőségéből, illetve javítani lehessen közérzetüket és akár mentálhigénés állapotukat is". Szakértők szerint ma meglepő módon a helyi termelés elindításában a "globalizmus negatív jelenségeitől megcsömörlött, városról falura települő értelmiség jeleskedik".

■