Alapvetően nem változnának az uniós intervencióra, a magántárolásra és az export-visszatérítésekre vonatkozó előírások a 2014-2020 közötti új Közös Agrárpolitikában (KAP), de a három intézkedés finanszírozása kikerülne a közvetlen kifizetéseket tartalmazó (első) pillérből egy „mezőgazdasági válságokra képzett tartalékhoz” - áll az Európai Bizottság mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló rendelettervezetében.

A tartalékot az EU költségvetéséből 3,9 milliárd euróval töltenék fel, a többi piaci jellegű támogatási formára pedig az első pillérből különítenének el - nem jelentős - forrásokat. Az állatbetegségekre és a fogyasztói bizalomvesztésre közös rendelkezést vezetnének be, míg a zöldség-gyümölcs ágazati termelői csoportok létrehozásának támogatását a vidékfejlesztési (kettes) pillérbe helyeznék át. A piaci zavarokkal kapcsolatban életbe léptetnek egy általános záradékot is, ennek részletei azonban egyelőre tisztázatlanok.

Az uniós tejkvóták megszűnését tagállami szinten kidolgozott szerződésminták válthatnák fel, a borágazatban pedig megszűnne a szőlőtelepítési tilalom, miközben a borászati támogatások igénybevételéhez ötéves nemzeti programokat kellene kidolgozni. A tervezet szerint az uniós cukorkvótákat 2015. szeptember 30-val törölnék, de ez ellen - 2020-as dátumot javasolva - Magyarország és több más tagállam is tiltakozik. Az uniónak ugyanakkor a WTO-kötelezettségek miatt is fel kell számolnia a mai rendszert, és ennek elodázása - vélik szakértők - csak a magyar cukorágazat „agóniáját” hosszabbítaná meg.

Lényegében teljes mértékben megtartaná a 2014-2020 közötti új KAP-ban a jelenlegi intervenciós, magántárolási és export-visszatérítési szabályozást az Európai Bizottság közös piacszervezésre vonatkozó javaslata. Így például a gabonaágazatban 101,31 euró maradna a tonnánkénti intervenciós referenciaár, amely elvileg a búzára, a kukoricára és az árpára terjedne ki, de csak - legfeljebb 3 millió tonnás éves nagyságrendben - a búzára állapítanának meg mennyiségi limitet (a többi terménynél ez alapesetben „nulla” lenne). A fix referenciaárakhoz kötött intervenció kiterjedne még a rizsre, a vajra, a sovány tejporra és a marhahúsra is, a fix árakhoz kötődő, meghatározott maximális mennyiségeken felül pedig pályázatokat hirdetnének. Magántárolási támogatást többek között a fehér cukorra, a marhahúsra, a vajra, a soványtejporra, illetve a sertés-, a kecske- és a juhhúsra lehetne igénybe venni, míg export-visszatérítés alapvetően a gabonára, a rizsre, a cukorra, a marhahúsra, a tej- és tejtermékekre, a sertéshúsra, a tojásra és a baromfihúsra járna.

A cukorkvóta-felszámolás lényege, hogy az EU-s cukorágazat piacorientált és versenyképes legyen, mivel a belső árak az elmúlt években végrehajtott cukorreform ellenére is magasabbak a nemzetközieknél. Az unió Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) belüli vállalásai is megkövetelik, hogy Brüsszel a jelenlegi szabályozást számolja fel. Ugyanakkor - állítják szakértők - a kvótaeltörlés a magyar cukorrépa-ágazat számára végzetes lenne, mivel az egyetlen megmaradt gyárat működtető, osztrák tulajdonban lévő Magyar Cukor Zrt. a valószínűsíthető cukorpiaci árcsökkenés nyomán a gazdálkodóknak vélhetően olyan keveset fizetne, hogy a termelés a továbbiakban nem lenne kifizetődő. A kvótamegszüntetés elodázásával viszont legfeljebb azt lehetne elérni, hogy a magyar cukorszektor „agóniája” hosszabbra nyúljon - tették hozzá.

A tejkvótákat - 2015-től - ugyancsak felszámolnák, ehelyett pedig a tagállamok írásbeli szerződések megkötését tehetnék kötelezővé az élelmezési láncon belüli termelői pozíciók erősítése érdekében. Az új rendszer lényege az lenne, hogy a tagországok az ágazati szereplők bevonásával megállapodás-mintákat dolgozhatnának ki, amelyek a legfontosabb tejfelvásárlási paramétereket tartalmazhatnák. Szakértők szerint e változtatás is arra utal, hogy Brüsszel egyre inkább kivonulna a tejágazati szabályozásból (is), amelyet jórészt nemzeti hatáskörbe akar utalni.

A bizottsági javaslat továbbra is fenntartaná az iskolatej- és az iskolagyümölcs-programot, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig támogatásokat nyújtana többek között a termelés tervezéséhez, a minőségjavításhoz, a kereskedelmi termékérték növeléséhez, promóciókhoz, a környezetvédelmi-környezetkímélő módszerekhez és a válságmegelőzéshez is. A borszektorban megszűnne a szőlőtelepítési tilalom, miközben a tagországoknak a borágazati források igénybevételéhez - a szőlőtermelők egységes támogatási rendszeréhez, a promócióhoz, az ültetvények szerkezetátalakításához, a zöld szürethez, a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, a szüreti biztosításokhoz, a beruházásokhoz és a melléktermék-lepárlásokhoz - ötéves nemzeti programot kellene összeállítaniuk. Az KAP piaci intézkedései között megmaradna a méhészeti ágazat támogatása is.

■