Visszavonta a borzárjegy bevezetésére vonatkozó javaslatát a fideszes Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke. A kormánypárti képviselőket is megosztó indítványról a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) is úgy vélte, hogy hiba lenne az ismételt bevezetés, a termékpálya átláthatóságát pedig például az 1989-ben megszüntetett belkereskedelmi statisztika újbóli bevezetésével lehetne növelni.

A HNT szakértői úgy vélik, a javaslat szakmai szempontból káros. A borzárjegy ugyanis korábban sem töltötte be a tőle vár funkciókat, költségei és a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. Nem véletlenül született döntés a megszüntetéséről - áll a közleményben. A zárjegy újbóli bevezetését javaslók nem tudják, vagy elhallgatják, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, és nem a hamisítás elleni küzdelem - teszik hozzá. E cél borvidéki közösségek általi megvalósítására a minőségtanúsító jegy szolgálhatna.

A közlemény szerint a borzárjegynek nincs kapcsolata a termék minőségével, legfeljebb a zárjegy igénylőjének azonosítására alkalmas. Előállítása pedig lényegesen drágább, mint egy minőségtanúsító jegyé, így alkalmatlan a tévesen neki szánt funkciók tényleges ellátására.

A HNT közölte, a zárjegy bevezetése esetén a borászati vállalkozások döntő többségét adó kisvállalkozások vélhetően inkább a tevékenység felhagyása mellett döntenek majd. Ez pedig ellentétes a vidékfejlesztési célkitűzésekkel. A szakmai szervezet nem tartja véletlennek, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága legutóbbi ülésén a kormány képviselője sem értett egyet a szakmával előzetesen nem egyeztetett javaslattal.

Egyetértenek ugyanakkor a szőlő-bor termékpálya áttekinthetővé tételét szolgáló szakmailag megalapozott kezdeményezésekkel. Ajánlják például az osztrák rendszer szerinti minőségtanúsító jegyet - ami a kupakba épített ellenőrző szám és jel -, amely költséghatékony módon teljesíti az elvárt funkciót. A HNT javasolja továbbá a borellenőrző hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatékonyabb együttműködését, összehangolt ellenőrzését a piaci forgalomban lévő termékeknél és a külföldről bort behozó cégeknél.

Kezdeményezik, hogy legyen ismét hivatalos belföldi forgalmazási statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal belkereskedelmi statisztikája 1989-ben ugyanis megszűnt, s azóta nincs hiteles forrás a fogyasztásról. A közlemény tartalmazza azt is, hogy a borászok a forgalomba hozatali járulékon keresztül éves szinten több mint 400 millió forint termelői befizetéssel finanszírozzák a borellenőrzés rendszerét, miközben a magyar minősítési díjak magasabbak, mint például Ausztriában. A HNT ezért javasolja, hogy a hatóságok előbb használják ki jobban a jelenlegi lehetőségeiket.

■