Az eddigieknél átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszert épít ki mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésére a január 1-én hatályba lépett törvény - állítja a vidékfejlesztési tárca. A jogszabály lehetőséget ad a mezőgazdasági termelők kockázatközösségének létrehozására, amely egységes kárfelelősségi rendszert határoz meg a gazdák számára.

A kockázatközösség tagjai kárenyhítési hozzájárulást kötelesek fizetni, ugyanakkor jogosultak kárenyhítő juttatásra. A tagok befizetései mellett a kockázatközösség a központi költségvetésből kaphat támogatást, valamint egyedi kormánydöntés alapján szintén a központi költségvetésből egészülnek ki a kockázatközösség pénzeszközei. A központi költségvetési forrás nagyságát a tárgyév július 15-ig a miniszter részére átadott adatok alapján kell megállapítani. A kockázatközösség tagja legfeljebb 80 százalékos kárenyhítésre jogosult.

A rendszer két pillére: a kibővített kárenyhítési rendszer és a díjtámogatással segített biztosítási konstrukció. Ez utóbbi azoknak a termelőknek áll a rendelkezésére, akik a központi kárenyhítési alapnál nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási illetve más természeti jellegű kockázataikat. A törvény szerint a mezőgazdasági termelő a biztosítás díjához állami támogatást vehet igénybe.

A törvény kimondja, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események okozta károk kockázatait meg kell osztani a termelők, a szerződött felvásárolók, a biztosítók, a termőföldet bérbe, illetve haszonbérletbe adó és az állam között.

■