Magyarország számára fontos, hogy az Európai Unióban (EU) erős maradjon a kohéziós politika és a közös mezőgazdasági politika (KAP) - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek a 2014-2020 közötti uniós költségvetéssel foglalkozó eszmecseréjében. A magyar diplomácia irányítója emlékeztetett arra: a hosszú távú EU-költségvetés végső célja, hogy megfelelő összhangot találjanak a versenyképesség és szolidaritás, a pénzügyi fegyelem és a növekedés között.

A Lisszaboni Szerződés kibővítette az uniós központi feladatokat, és ehhez szükség van a megfelelő forrásokra . A KAP és a kohéziós politika egységesebbé teszik az uniót a válságos időkben, olyankor is, amikor sok polgár megkérdőjelezi az európai integráció sikerét - emelte ki Martonyi. A kohéziós politikára vonatkozó jelenlegi javaslatokat a magyar álláspont szerint néhány ponton ki kell igazítani ahhoz, hogy eleget tegyen rendeltetésének, azaz a regionális különbözőségek csökkentésével fokozza az EU versenyképességét.

A magyar szemmel aggályos elképzelések közé tartozik, hogy a bizottság csökkentést javasol a legkevésbé fejlett régióknak nyújtott előirányzatokban, és eközben növel vagy megőriz más kiadási tételeket. Ez az alapvető kohéziós politikai célkitűzések mellett a szolidaritás elvével sincs összhangban - vélte Martonyi János.

Másik probléma, hogy a támogatások felső határának az Európai Bizottság által javasolt megállapítási módja a források tisztességtelen elosztását eredményezné. Ez sok országnak veszteségeket okoz, az egyik legnagyobb vesztes Magyarország lehetne. Ezért álláspontja szerint másfajta megoldást kell találni a források tagállamok közti elosztásának kiszámítására.

Az agrárpolitikán belül Martonyi a közvetlen támogatások szintjének csökkentését nevezte aggasztónak. Hangoztatta, hogy a KAP-nak megfelelő pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy eleget tudjon tenni célkitűzéseinek, és segítségével az EU biztonságos, jó minőségű élelmiszerellátást tudjon garantálni az uniós polgároknak.

A vitában sok új elem nem merült fel, de a főbb álláspontok sok kérdésben világosabbá váltak. Mint fogalmazott, egyelőre nem látja jelét annak, hogy jelentősen közeledtek volna az álláspontok, de nem is ez volt a cél. A felszólalások alapján jól elkülöníthető csoportot alkottak az úgynevezett nettó befizető tagországok, illetve azok a tagállamok, amelyek viszonylag nagyobb arányban részesülnek az uniós támogatásokból. Az Európai Bizottságot képviselő Janusz Lewandowski költségvetési felelős elismerte, hogy a testület büdzséjavaslata ambiciózus. Ugyanakkor ismét emlékeztetett arra, hogy a következő években a korábbinál szélesebb körű feladatok állnak az unió előtt, és figyelembe kell venni a bővülést, Horvátország közelgő uniós csatlakozását is.

Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a hétéves költségvetéstől függ az uniós növekedési és foglalkoztatási program, az Európa 2020 célkitűzéseinek teljesíthetősége is. Az EU-tagországok ez év végéig szeretnének megállapodni a 2014-2020 közötti költségvetésről.

■