Kétlépcsős áremelést kívánnak végrehajtani a pékek az utóbbi időszak folyamatos lisztdrágulásai miatt - közölték az iparági szakértők.

Az első ütem szeptembertől, a második októbertől indulna. Egyes elképzelések szerint a fehér vagy a félbarna kenyér sütőipari átadási ára 40-50 százalékkal is növekedne, így reálissá válhat a 290-310 forintos kilónkénti fogyasztói ár az üzletekben. Ugyanakkor szeptembertől megindulhat az olcsóbb „külföldi” liszt importja is, többek között a szlovákiai gútai (kolárovoi) malomból, illetve egyes osztrák területekről.

A vállalkozások a szeptember elejei árváltoztatási szándékokat már bejelentették sütőipari partnereiknek, de októbertől máris újabb áremelési hullámot tartanak indokoltnak. Ennek oka, hogy egyes malmok az eddigi lisztdrágítás után ismét árnövelést kívánnak érvényesíteni az 50 ezer forint feletti tonnánkénti búzaárakra hivatkozva. A molnárok a kilónkénti nettó átadási lisztárat a korábbi 52-55 forintról eddig 62-65 forintra emelték, szeptembertől pedig 82-83 forintos árakat tartanak indokoltnak. Ennek nyomán pedig - állítják a pékek - október elsejétől a sütőiparban is újabb áremeléseket kell majd végrehajtani.

Az iparági vállalkozások a lisztárnöveléssel arányosan, termékenként és cégenként eltérő mértékben kívánják változtatni saját áraikat - közölték szakértők. Ez 40-50 százalékos drágításnak felel meg, amelynek nyomán a fehér vagy a félbarna kenyér 135-140 forintos mai nettó kilónkénti átadási árai októbertől 190-210 forintra nőhetnek. Ennek következtében szakértők szerint reális lehet a korábban beharangozott, 290-310 forintos bolti kenyérár a jelenlegi 200-240 forintos helyett. A pékek ugyanakkor szeptembertől megkezdik az árletörő hatásúnak szánt lisztimportot is a szomszédos uniós tagállamokból, ahonnan alapanyagaikat az eddigi tárgyalások szerint a hazainál kilónként akár 8-10 forinttal olcsóbban is beszerezhetik. Úgy tudjuk, több hazai cég a szlovákiai gútai (kolárovoi) malommal tárgyal, amely azonban részben Magyarországon vett búzát dolgoz fel. Szóba jöhetnek ausztriai vásárlások is, korábban pedig felmerült a lisztbeszerzés a magyarlakta romániai területekről is.

Ágazati elemzők ugyanakkor továbbra is kétségesnek tartják, hogy a sütőipar végrehajthatja-e drágítási elképzeléseit. Egyes vélemények szerint a búzapiacon eleve visszarendeződés várható: a maiak helyett 40 ezer forint körüli tonnánkénti árak alakulhatnak ki, így a feldolgozott termékek árszintje is csökkenhet. A gyenge fizetőképes kereslet és a kereskedelem ellenállása szintén nehezítheti az áremelési tervek megvalósítását. Így legfeljebb 10-15 százalékos árnövelés lehet reális, míg a teljes élelmiszergazdaság szintjén - figyelembe véve más ágazatok áremelési törekvéseit is - 3-5 százalékos drágulás várható.

■