A sertéságazat talpra állításán gőzerővel dolgoznak a szakemberek, mert nem tűrhet halasztást a tenyésztés és a tartás felkarolása. Ezen fáradozások egyik eredményeként hirdették meg a közelmúltban a Dél-dunántúli Regionális Sertésprogramot, amelynek fő célkitűzése olyan kiváló minőségű, de megfizethető sertéshús előállítása. A program segítségével a régió jelenlegi sertésállományát meg akarják duplázni 2016-ra, a sertésállomány az elmúlt húsz évben harmadára apadt, s jelenleg már hárommillió egyed alatt van.

Komoly szakmai összefogással lehet csak kijutni a válságból, amely a sertéságazatba is begyűrűzött. Ezért alakult meg a Kaposvári Egyetem és a Kométa Zrt. vezetésével az a konzorcium, amely a sertéstenyésztők, takarmánygyártók, tartástechnológiai vállalkozások és egy termeltető szövetkezet részvételével kidolgozta azt a szakmai alapprogramot, amely Dél-Dunántúlon a sertéshús előállítását hivatott szolgálni. A Dél-dunántúli Regionális Sertésprogramot a Kaposvári Élelmiszer-ipari Program részeként hirdették meg.

„A program fő célkitűzése olyan kiváló minőségű, biztonságos, de megfizethető sertéshús előállítása, amely elsődlegesen hazai és a régióban előállított alapanyagok felhasználásával, a meglévő, fejleszthető és fejlesztendő kapacitásokra épül, s a régió lakosságának ellátását szolgálja. A program célja továbbá azon költséghatékony tenyésztési, tenyésztésszervezési, tartástechnológiai, takarmányozási, állat-egészségügyi megoldások kutatása, kidolgozása, megvalósítása és terjesztése, amelyek lehetővé teszik mindezek gyors realizálását”.

A program segítségével 2016-ra évente több mint egymillió sertést hizlalhatnak fel a régióban, s ez az állomány megduplázását jelentené. A Kaposvári Egyetem szakértői szerint ehhez legalább kétezer-ötszáz koca szükséges. A sertéságazat fejlesztéséhez és a sertéslétszám gyors növeléséhez a nagyüzemeket, kisüzemeket és a háztáji gazdaságokat is be kell vonni.

A regionális rendszerbe belépő vállalkozások üzleti csomagot kapnának, amely tervdokumentációt tartalmaz sertéshizlaldák kialakítására. A hízóalapanyagot és a takarmányt integrátorok biztosítják majd, a hízósertések felvásárlását pedig a Kometa ’99 Zrt. garantálja. A program szakmai fejlesztését saját kutatási alap szolgálja, a koordinálást a Kaposvári Egyetem Termékfejlesztési és Nyomonkövetési Kutatóközpontja végzi.

A sertéságazatot átfogó, szociális, egészségügyi és egzisztenciális stratégiával segíti a kormány is, mégpedig az Egy porta, egy koca programmal. A piac beszűkülése miatt csökkentek a felvásárlási árak, tartozások halmozódtak fel, alábbhagyott a termelői kedv, s ömlik hazánkba az olcsó import. Még az 1980-as években is több mint tízmillió sertés volt Magyarországon, ennek az ötven százalékát tették ki a háztájiban nevelt hízók, a másik részét pedig a nagyüzemek adták. A jelenlegi, drasztikusan alacsony hazai sertésállomány húsz százaléka található csak a kistermelőknél. Az ágazat egyik legnagyobb gondja, hogy az állattartóknak nincs szabad földterületük, amelyen saját maguk termelhetnék meg a takarmányt.

Szakemberek szerint a kormány ágazati stratégiájának első ütemében 600-800 ezerrel nőhet a sertések száma, ha megvalósul az Egy koca, egy porta program. A sertések száma már akkor is jelentősen emelkedne, ha a falusi porták tíz százaléka bekapcsolódna a programba. Az ágazat talpra állítása azért is kulcskérdés, mert évente mintegy háromszázmilliárd forint árbevételt könyvelhet el, s ebből 130-140 milliárd a sertéstartóknál realizálódik.