Elsősorban a kisebb mezőgazdasági termelőknek jelenthet jó, bár az állami kamattámogatás ellenére nem is olyan olcsó likviditáskezelő eszközt az Agrár Széchenyi Kártya - jelentette ki Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese.

Szerinte az egyik legnagyobb probléma a konstrukcióval, hogy miközben bár nem kér ingatlanfedezetet a 15 millió forint alatti hitelekre, azért a garanciadíj megfizetését elvárja, továbbá hogy a 15 millió forint feletti igényeknél már több fedezetet kér a garanciadíj mellett. Máhr úgy véli: tagjaik - jellemzően nagyobb társas vállalkozások - esetenként jobb kondíciókkal is tudnak hitelhez jutni, akár a kereskedelmi bankok, akár a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kínált konstrukciókat vizsgálják.

Az Agrár Széchenyi Kártya iránti érdeklődés két esetben élénkülhet jelentősen: ha kifutnak az MFB agrárhitelei, illetve ha bármi is történne a mezőgazdaság legjellemzőbb finanszírozási konstrukciójával, az utóbbi években szinte egyeduralkodóvá vált uniós támogatások meghitelezésével, illetve faktorálásával - állítja Máhr András.

Továbbra is az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a leginkább hitelszűkében lévő őstermelői réteg hogyan tudná igénybe venni a kártyát, mivel ahhoz legalább egy lezárt üzleti évet igazolni kell. Szakértők szerint ez eleve kizárja az igénylők köréből az évi 600 ezer forintnál kevesebb jövedelmet szerző őstermelőket, mivel nekik még adóbevallást sem kell benyújtani. Azok is gondban lesznek, akik adóbevallásukban a 8 milliós jövedelemhatár alá esnek, de nullás bevallást adtak be az előző évi elért őstermelői jövedelmükről. Az átalányadózást vagy a tételes elszámolást választó őstermelők már jobb esélyekkel indulhatnak a kártya igénylésekor.

■