Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ami magában foglalja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a megújuló energiát előállító ágazatok fejlesztését, komplett értékláncok kialakítását - mondta Mellár Tamás közgazdász professzor a GKI Gazdaságkutató Zrt. által „Újratervezés” címen rendezett múlt heti konferencián. „Válaszul” Raskó György agrárközgazdász a magyar élelmiszerek piacvesztésének okait elemezte.

Az IMF-fel való kapcsolatfelvétel és a Moody's leminősítése lényegében bizonyítványosztást jelent a kormány számára - rögzítette Mellár Tamás. Véleménye szerint a valutaalap a különadók határidőre való kivezetését, a végtörlesztési folyamat lezárását és kiadáscsökkentést kéri majd. Megfogalmazása szerint „a kormány a tárgyalások során várhatóan elmegy majd a falig, hogy védje a jelenlegi gazdaságpolitikát”.

A KSH volt elnöke elmondta: a hazai nagytőke védelme és helyzetbe hozása önmagában nem jelent megoldást, emellett új egyezséget kell kötni a külföldi tőkével, amely segíti a hazai kis- és középvállalkozásokat is. A szükséges gazdaságpolitikai fordulat elemei között említette Mellár Tamás a gazdaság ágazati szerkezetének átalakítását: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a megújuló energiát előállító ágazatok fejlesztését, komplett értékláncok kialakítását.

A hazai élelmiszeripar folyamatos piacvesztést szenved el a belföldi piacon, ami jelzi versenyképességének romlását - „válaszolt” Mellár Tamás tézisére Raskó György. Az ismert agrárközgazdász elmondta: 2000 óta a magyar élelmiszertermelés 23 százalékkal zsugorodott, ez az utóbbi hét év alatt 700 milliárd forintot jelent. Jelenleg az import aránya a hazai sertésfogyasztásban, illetve a tej- és tejtermékfogyasztásban 40-42 százalék, a baromfi-termékeknél 13 százalék.

A bizonytalan makrogazdasági környezet éppúgy szerepet játszik a piacvesztésben, mint az iparszerű termelést és feldolgozást körülvevő ellenséges kommunikáció - magyarázta az agrárközgazdász. Ehhez járul a feketegazdaság 20 százalékos aránya, ami egyes ágazatokban, így a hús- és baromfiágazatban megközelíti a 30 százalékot, így nem csoda, hogy egyes termelők befejezik a termelést.

A fogyasztó először az árat, aztán a minőséget, majd a márkanevet nézi, és csak azután a termék eredetét, így a Vidékfejlesztési Minisztérium törekvése a magyar termék, hazai élelmiszer, hazai feldolgozású élelmiszer meghatározására teljesen felesleges, nem is szólva arról, hogy Brüsszel nem is engedi - mondta Raskó.

Az agrárvállalkozóként is tevékenykedő volt agrárállamtitkár saját példáján mutatta be, hogy egy jelentős új hitelfelvétel szinte lehetetlenné válik: amíg szeptemberben a BUBOR felett 3,5 százalékkal és 1,5 százalékos kezelési költséggel indult a hitelfelvételi ügylete, addig a tárgyalás mostani lezárásakor a bank ajánlata 4,9 százalékos felárról és 10,2 százalékos kezelési költségről szólt. Ami azt jelenti, hogy nem kíván hitelezni a bank, hiszen ezek a feltételek elfogadhatatlanok.

■