Rendkívüli ad hoc bizottsági vagy albizottsági keretek között vizsgálja meg a parlament mezőgazdasági bizottsága, miért játsszák ki továbbra is a felvásárlók azokat az egy éve hatályos törvényi előírásokat, amelyek a mezőgazdasági termelők védelmében születtek az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti terményértékesítési helyzetekben.

A szabályozás a gazdálkodóknak lehetőséget nyújt arra, hogy vis maior miatt meg nem termett áruikat - függetlenül a szerződések típusától - ne szállítsák le. Jakab István, a bizottság fideszes tagja szerint viszont egyes felvásárlók a jogalkotói szándékot „teljes mértékben mellőzve”, nemzetközi jogtechnikai megoldásokat alkalmazva hoznak mégis lehetetlen helyzetbe termelői csoportokat.

A képviselő felfoghatatlannak tartja, hogy a kereskedelmi és ipari kamarák mellett működő választott bíróságok (vb) - a törvényi szabályozást figyelmen kívül hagyva - olyan ítéleteket hoznak, amelyekkel a gazdálkodói szférában csődök sorozatát indítják el. A választott bíróságokon - állapította meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) - az utóbbi időszakban ellentmondásos ítéletek születtek, de a vb-k „nem feltétlenül negligálták tudatosan” a jogszabályi előírásokat. Horváth István (Fidesz) szerint - a minimálbér-ellenőrzésekhez hasonlóan - a törvényi vis maior passzusok gyakorlati betartatására monitoring-bizottságot kellene létrehozni, más képviselők pedig további jogszabályi szigorításokat tartanának szükségesnek.

Visszaélnek továbbra is egyes gazdasági szereplők piaci erőfölényükkel, és a jogalkotói szándékkal ellentétben „ötszázmilliós” kártérítésekre kötelezik a termelőket - jelentette ki Jakab István, a mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ülésén. Mint ismert, tavaly a parlament - Font Sándor, Jakab István fideszes és Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s képviselő indítványára - módosította az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, hogy a gazdálkodók a terménypiacokon a vis maioros helyzetekben védettséget élvezzenek. A változtatások szerint a károsult termelőknek - függetlenül az előzőleg megkötött szerződések típusától - nem kell leszállítaniuk a természeti csapások miatt igazoltan kiesett terményeiket, és emiatt fedezeti vásárlásokra, illetve egyéb kártérítésekre sem lehet kényszeríteni őket.

A mezőgazdasági bizottság a közelmúltban azért foglalkozott a vis maioros szabályozással, hogy értékelje az egy évvel ezelőtti törvénymódosítás nyomán kialakult helyzetet. A VM tájékoztatása szerint az utóbbi időszakban több termelői-felvásárlói vita is a kamarai választott bíróságok elé került, amelyek azonban egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak. Hajdú-Bihar megyében például egy napraforgóra kötött adásvételi megállapodást mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssé minősítettek át, így az érintett termelőre a felvásárlók nem kényszeríthetett fedezeti vásárlásokat. Egy másik esetben viszont az illetékes vb a vitatott szállítási szerződést helyben hagyta, mert a beperelt gazdálkodó - ellentétben az ilyen helyzetekben felmentést adó törvényi előírásokkal - a hiányzó árumennyiséget nem maga állította volna elő, hanem további gazdálkodók bevonásával értékesített volna azt.

A VM-nek semmilyen ráhatása nincs a kamarai választott bíróságok működésére - jelentette ki a tárca képviselője. A felek egyébként a szerződésekben a vb-k illetékességét azért kötik ki, mert a tárgyalások itt a normál bírósági ügymenetnél gyorsabbak. Ha a vb-k az érvényes jogszabályokat nem tartanák be, ítéleteikkel szemben - közrendbe ütközés címén - a megyei bíróságokhoz lehet fordulni, majd a Legfelsőbb Bíróságon kérhető felülvizsgálati kérelem. A tárca szerint viszont „nem feltétlenül mondható ki”, hogy a törvényi rendelkezéseket a választott bíróságok „negligálják”. Előfordulhat ugyanis, hogy a jogszabályok nem vonatkoznak minden paraméterükben az adott ügyekre.

A helyzettel a továbbiakban is foglalkozni kell - jelentette ki Horváth István (Fidesz), aki a precedensítéletekről írásbeli tájékoztatást is kért a VM-től. A bizottsági ülésen felvetődött, hogy a kialakult körülményeket a testületen belül rendkívüli ad hoc bizottság vagy valamelyik albizottság vizsgálja meg, amelynek előkészítésével a képviselők Jakab Istvánt és Horváth Istvánt bízták meg. Elképzelhető, hogy további jogszabály-módosításokra is szükség lesz - állapította meg Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP).

■